Hirtelen elnémul a világ.
Dermedve megállnak a csordák.
Madárhang sem hallik többé,
Az élet megszűnik kissé.
A messzeség halkan morajlik,
A semmiből szél támad fel,
A dübörgés egyre erősödik,
Az erdő pedig életre kel.
Szárnyak suhognak,
Paták csattognak,
Morgás és szuszogás,
Egekben a vérnyomás.
A morajból dübörgés lett,
A futásból vad vágta,
Farkas rohan szarvasok közt,
A vízár pedig utána.
Fuss, ha élni akarsz!
Ne törődj semmi mással!
Ha hátranézel elpusztulsz
És semmi nem marad utánad.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
