Most körülvesz minket az ünnep fénye,
Harmónia költözik zaklatott belsőnkbe.
Megnyugszik mindenki, az idő lelassul,
Gondoljunk azokra, kiket elnyelt a múlt.
Kik ezt az ünnepet máshol, másképpen,
Talán egy lövészárok mélyén élték meg.
Lehet, a pincében ülték körbe a tüzet,
Vagy a Duna partján várták a sortüzet.
Emlékezzünk rájuk, mert egy a világunk,
Mi is ugyanazt a levegőt használjuk,
Reméljünk, a mostani béke örökké tart,
És próbáljuk elkerülni a ránk váró bajt.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
