Megjött az ihlet, ömlenek a szavak,
Lelkem most ismét felhőtlen kacag,
Szemeim megtelnek ismét élettel,
Szívem csordultig mohó szeretettel.
Áztat az eső, a port a földre mossa,
Bizsereg az izmom, üvöltök a holdra,
Elment a vihar, csendes már minden,
Tócsa a földön, ózon a légben.