Festői kavalkád
Ezer árnyalatban
A bágyadtan fénylő
Őszi napsugárban.
A színpompás erdő
Már a télre készül,
Gyönyörű ruhája
Lassan földre kerül.
Lombról lombra halad,
Dobja le magáról,
Ingyen gyönyörködik
Benne minden vándor.
Ahogy fogy a levél
Lassul a lélegzet,
Nyugalmat cserél
Az izgalom helyére.
Téli álmot hoz ez a
Nyilvános sztriptíz,
A hideg évszakot
Ruhátlanul kezdik.
Meztelen testükre
Senki nem kíváncsi
A kincs a földön hever,
Csak a ruha számít.