őrült kavargás
csörgő telefon
hülye kérdések
borúra ború
kavargó tömeg
villódzó fények
sötétlő foltok
támolygó képek
végre otthon
kulcs zörög a zárban
dühöngő világ
kívülre zárva
forró víz kádba
hangos csobogással
utolsó cseppek
csendbe merülnek
hátradőlök lassan
hangos sóhajjal
elnyel a hullám
csendes magányba
behunyt szemekkel
magányos sötétbe
lassuló élettel
kiürült lélekkel