A tél hideg súlya
Vállamat húzza,
Koszos vén bakancsom
Elmerül a sárba,
Régtől korhadt illatok
Köröttem köröznek,
Rekedt varjak hangjai
Kerengve követnek.
Nem roppan az ág
Dacosan talpam alatt,
Némán hajlik csak
Nedves nyirok miatt,
Nyálkásan nyúlik minden,
A szürke felhők alatt,
Végtelen, rideg télben
Vigaszom sem maradt.