Fűzfapoéták maroknyi csoportja
Alkotókörük ködébe mártózva
Pilvaxba jártak verseket olvasni,
Csapolt sörök mellett jókat beszélgetni.

Hazafias vers volt a forduló címe,
Erről írtak hát verset ők éppen,
Március idusa várta őket másnap,
Akkor este csak ellazulni vágytak.

Ahogy fogyott a sör, úgy nőtt a hangzavar,
Vasvári már az asztalon szavalt,
Jókai Bulyovszkyval vitatkozott épp,
Mikor Petőfi előhúzta versét.

Ihletett vers volt, ezt érezte ő is,
Büszkén várta a többiek véleményit,
Talpra magyar! - kezdte nagy hanggal,
A kocsma hangjait jócskán túlharsogva.

Hogy a vers volt jó, vagy a hangulat magas?
Döntsön az utókor: kudarc vagy vastaps.
A Pilvax vendégeinek biztosan tetszett,
Lelkesedésük az eget verdeste.

El is határozták, hogy majd másnap
Felolvassák a verset a világnak,
Petőfi keble dagadt a büszkeségtől,
Erre nem számított a többiek részéről.

Elindult mindenki, hogy még aznap este
Az ismerősöknek a híreket elvigye,
A Múzeum lépcsőjére beszéltek találkát,
Talán eljön valaki, pár ismeretlen barát.