Folytonos harcról szól az életünk,
Együtt, kánonban ritkán éneklünk,
Az első hely büszkeség, örök dicsőség,
A második csak vesztes, örülni dőreség.
Versenyzünk ovitól a nyugdíjas klubbig,
Senki sem tud belőle kimaradni,
Gáncsoljuk egymást tornacipővel,
Virágcsokorral és járókerettel.
Sokszor nem is az kell, hogy nyerjek,
El kell érni, hogy a másik veszítsen,
Érthető hát, mit a mondás állít:
Nem a győzelem, a részvétel számít.