Hideg szelek fújnak a Duna felől,
Lánctalpak csattognak a macskakövön,
Elmúlt a hév, kihűlt a remény,
Kelet felől beborult az ég.

Sztoj! hallom éjjel az utcáról,
Néhol felugat egy géppisztoly,
Elegem lett ebből a világból,
Elmegyek oda, hol nyugton alhatok.

Elmegyek nyugatra, ki jön velem?
Elindulok, vándorlegény leszek,
Várok pár évet, hátha megváltozik
Az idő itthon és kitavaszodik.

Addig is őrzöm a szép napok emlékét,
Felajzott október nemes eszméjét,
Erre gondolok mikor hideg hajnalon
Leheletem látom a busz ablakon.

süti beállítások módosítása