Még egy vers, még egy ostoba rím,
Az írás néha öröm, néha pedig kín,
De bevallom szeretem néhány művemet,
Van ami sikerült, van ami ihletett.
Nem tudom másnak mit jelentenek,
Én kihívásnak, próbának veszem,
Költő lettem, bár nem annak készültem,
Folytatom, amíg csak tart a révület.
Amíg ki nem ég belőlem minden,
Amíg elnémulva ülök a sötétben,
Amíg lélegzem, amíg még pislogok,
Vagy míg a tollamat el nem dobom.