Nézem a híradót, emberek sorát
Hallom hozzá a rengeteg dumát,
Hogy terroristák, munkakerülők,
Munkámra vadászó iszlám ügynökök.

Védenem kell drága hazámat,
Magamat be, másokat kizárva,
Kerítést építve, múltat idézve,
Becsületünket, jövőnket temetve.

Nem tudom én az igazat, a jót,
De ilyet tenni biztos nem való,
Első a segítség az ítélet helyett,
Rosszat keresni később is lehet.

Mi keresztények megint hibázunk,
Az alapelveik ellen pofázunk,
Mutassunk példát, ha merünk,
Talán egy kis tiszteletet nyerünk.

Ne feledd, nem kell sok hozzá,
Te is ott sétálhatsz az utcán
Átázva, átfázva, menekültként,
Gonosz pillantásokkal övezvén.

Emlékezz hát, tanulj a múltból,
Az örökké, folyton változóból,
Olyan a világ, amilyennek teszed,
Ne kelljen később szégyenkezned.