Az újra-és-újra álmom
Nem töri szét a vekker
Rekedt recsegéssel:
Vasárnap reggel.
Világos van, nem kell
Sötétben botorkálni,
Bódult emlékezettel
Bútort kerülgetve.
Éhesek a macskák,
Az ajtót kaparják
Korgó gyomorral,
Nem ehhez szoktak.
Kávét főzök,
A felszálló gőzök
Finoman elnyelik
A reggel függönyét.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.