Muslincák lepték el a konyhámat,
Százával nyüzsögtek az ablakon,
Próbáltam szép szóval, ráolvasással,
Nem segített, bölcsőjük nem találtam,
Kitört hát belőlem az állat!

Először csak ütöttem, vertem,
Ám mindezzel semmire sem mentem,
Az internetet bújtam miatta este.

Halálcsapdát készítettem végül,
Tömeggyilkos lettem én aznap,
Ecet, gyümölcslé és mosogatószer
Előállt íme a végzetes elegy.

Feketéllett másnapra a lé,
Holtestek hevertek halomba,  
Lassan csillapodni kezdett
A törpe had erőtlen rohama.

Hogy ez segített végül,
Vagy a hűvös hajnal
Nem tudom meg talán sosem,
De kit érdekel!
Győztem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.