Nem ám, hogy csak úgy
szabadon
ide meg oda
folyjon az életünk
fulladva káoszba anarhiába
végül!

Igenis kellenek
neki kötöttségek, határok temérdek
mértékben
használva, kicsit ártva.

De meghálálja
végül magad is
beláthatod, megláthatod
a harmónia
üde mezőjén legelészve.

Mert szép dolog a lázadás,
Ki kell adni néha a gőzt,
Lecsapolni a sűrű vért,
Egy kellemesebb életért.

A szabályok és szűrők
Nem mostoha szülők,
Csak terelgetni próbálnak
A megfelelő irányba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.