Fel sem tűnik,
Már hozzászoktam,
Itthon körülvesz,
Hallom mindenhonnan.
Nem kell gondolkoznom,
Fordítani magamban,
Megértem mindegyik,
Nem hagynak magamra.
Mikor idegenbe járok
Egy ideig fülelek,
Jár az agyam, zakatol,
Keres, pörög, értelmez.
De egy idő után elfárad,
Kicsit honvágya támad,
Magyar lelkem ilyenkor
Magyar szóra vágyna.
És hirtelen, mélyen a tömegből
Kihallom: Gyere ide, azonnal!
Megnyugtat ez a néhány szó,
Igen, ott vagyunk mindenhol!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.