Valaki van a festék alatt, tudom,
De nem látszik semmi belőle,
Elfedi a púder, az alapozó,
Nem látom az ember mögötte.

Hazugság vagy csak képmutatás?
Takargatni való tán a valóság?
Festett kép a világ felé fordítva,
Befelé grimasz, kifelé mosoly hat?

Hagyjuk mára a csinált képeket,
Tépd le magadról festett arcod,
Bújj hozzám, tisztán, őszintén,
Mutasd meg a saját valóságod!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.