Egy kis festék a rozsda tetejére,
Pár évig így talán még jó lesz,
Frissül a szín, az alap megmarad,
Fogd az ecsetet, ne félj, nem harap!
Újabb évek, újabb réteg festék,
Rücskössé válik lassan a felület,
Lassan eltűnik az alap legbelül,
Helyére maréknyi rozsdapor kerül.
Jobb, ha csak fested újra és újra,
Ne kapard meg, ne légy kíváncsi,
Nem tudod mit találsz majd alatta,
Schrödinger macskái kaparnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr308857656
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2016.07.17. 16:20:46
Festeni eleve felesleges, sőt káros. Az ember áltatja magát evvel, de nem lélegző felülete hoz létre ahová a nedvesség bejut a legapróbb hibákon és mindent széroncsol. Olyan mint egy rossz hit.