Még élek, hisz még hallom
A toll sercegését a papíron,
A műszer ütemes kattogását,
A motor zümmögő zúgását.
Még élek, a csík bizonyítja,
Hogy ezt a világot járom,
A nővér homlokáról hiányoznak
A gondot jelentő ráncok.
Még élek, igenis élek, és
Akarom, hogy sercegjen a toll,
Az a hosszú egyenes csík
Még nem nekem való.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr7812566107
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.