Mit tudtak a régi keresők?
Felfedezték a világot!
Sok fiatal merített hitet
Kőrösi Csoma példájából.

Benyovszky Móric és Madagaszkár
neve örökre összeforrt.
A magyarokat ismerik ott,
de nem voltak soha hódítók.

Szeretnénk, ha a miénk lenne
Attila hírhedt hírneve,
folyók mélyén keressük sírját,
Nem hagyjuk nyugodni még ma sem.

Kutatjuk a legkisebbet,
s építük belőle bombát.
Fürkésszük a végtelent
és a csillagporos éjszakát.

A keresők azok, kik elsőként
felmérik az új világot,
megpróbálnak kihozni belőle
egy színes, tiszta álmot.

Az új világ nem csak föld lehet,
a tudomány is határtalan.
S ha elfogyott már a tér,
akkor a fantázia marad.

Alkossunk hát gondolatban
új földet, szép világokat.
Próbáljunk meg eljutni a
képzeletünk határára.

Keressük meg magunk ott,
hol csak a semmit látjuk.
S ne hagyjuk, hogy eltakarják
előlünk a világot.

Mert mi vagyunk az úttörők,
kik elöl mennek, az elsők!
Mutassuk meg mindenkinek,
mit tudnak az magyar keresők!