Változik a jelen, ez természetes,
Az már kevésbé, hogy a múlt
ami már fix, szintén úgy
módosul, mint egy barba gyerek.

Miért van az, hogy ugyanaz a dolog
jobbról nézve áll, balról meg mozog,
Honnan tudod, hogy amit a szemeiddel látsz
az nem lehet más mint a valóság?

Mivel mindannyian különbözük egymástól,
másféle szemszögből értékeljük a világot.
Lehet, hogy nagyon kicsi a különbség:
az egyiknek zseniális, másiknak hülyeség.

Te azt mondod: gyávaság, én azt: óvatosság,
kompromisszum vajon vagy hunyászkodás.
Lehet valaki hős, vagy egyszerűen őrült,
Nem mondhatod meg előre, utólag kiderül.

Ne hallgass hát másra, csak a belső hangra,
talán nincs igaza, de csak jót akarhat!
Őt kell hát követned, persze fenntartással,
Csak magadban bízhatsz és senki másban.

Nézd úgy a múltat, ahogy a jelent figyeled,
próbáld kívülről nézni az embersereget,
Talán megtalálod azt az igazságot,
amitől tisztán látod a valóságot.

A múlt vajon tényleg hat a mára?
Nem tudom, mint ahogy azt sem,
hogy hogyan költött el a MÁV
20 milliárdot az informatikára.