Itt állok középen némán, elmerengve,
Az idők mélyére visszatekintve
Látom magam körül a hely szellemét,
Mit ez a hely sok-sok éven át megélt.

Kőfaragók kalapácsának csattogása,
Mozaikkészítők halk mormogása,
Papok ájtatos egyhangú éneke,
Apácák némán lehajtott feje,
Drága brokát és selyem surrogása
A menüett feszes ritmusára,
Térdeplő nemesek hosszú sora,
Koccanó korsók loccsanó bora,
Füsttel telített folyosók,
Sebesültek szüntelen nyögése,
Halottak üvöltő némasága,
Csizmák ütemes dobbanása,
Gépfegyverek fülsértő ugatása,
Látogatók csusszanó nemezpapucsa,
Mind-mind itt visszhangzanak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.