253 - Vívódó lecke ifjaknak

2011.10.12. 19:01

A jövő ködje teljesen elborít,
Nem látszik benne, az út merre visz,
Kik mennek veled, kik segítenek,
És kik állnak előtted keresztbe.

A ködben nem látszik, milyen az ösvény,
Selymes tengerpart vagy köves meredély,
Ha nem látszik, akkor bármilyen lehet,
Csak rajtad áll, hogy milyennek képzeled.

Formáld hát a ködöt saját kényedre,
Lehet belőle akár virágos édenkert,
Teremthetsz magadnak ragyogó jövőt,
Vagy csinálhatsz utat, pokolba menőt.

A bejegyzés trackback címe:

https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr983298090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csigakoma 2011.10.12. 21:27:17

A ködöt ilyen összefüggésben még nem olvastam sehol. Szellemes, de nekem kicsit ködös a kép.

ynakras 2011.10.14. 22:32:53

@vándor: direkt előre megfogalmaztam véleményem, hogy Csigakoma ne befolyásoljon. A jövő ködje számomra ködös. Annyira nem kapott meg, de az utolsó két sora kárpótol. A szabad akarat találó megfogalmazása.

csigakoma 2011.10.15. 14:36:19

Ezek szerint hasonló a véleményünk. Az utolsó sorokról nekem Weöres Sándor szavai jutottak eszembe: "Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra"

neagle 2011.10.15. 16:15:35

A ködöt azért használtam, mert a jövő ismeretlen, nem lehet előre látni, akármi megtörténhet. Legfeljebb az orrod előtt lévő dolgokat látod, de annak is csak egy részét, nem az egészet.
Mi zavar titeket a ködben?

csigakoma 2011.10.15. 17:24:16

Nem tudom pontosan megfogalmazni, de a formálható köd nekem valami miatt nem igazán befogadható. A jövő lehet ködös, de a jövőnek nincs ködje. Most ez tűnhet furcsának de nem tudom másképp megfogalmazni.

ynakras 2011.10.21. 21:05:59

@neagle: Ködösen úgy emlékszem, hogy már használtad. A viccet félretéve, nem érzek elég megjelenítő erőt a ködben. S valóban, nem formálható.
Ha elhagyom a ködös sorokat egész msiztikus versike lesz:

Nem látszik az út merre visz,
Kik mennek veled, kik segítenek,
És kik állnak előtted keresztbe.

Selyem tengerpart vagy köves meredély,
Ami nem látszik, aból bármi lehet,
Csak rajtad áll, hogy milyennek képzeled.

Lehet belőle akár virágos édenkert,
Teremthetsz magadnak ragyogó jövőt,
Vagy csinálhatsz utat, pokolba vivőt.
süti beállítások módosítása