Rohanj és ne nézz vissza!
Ott liheg a nyomodban,
Érzed hörgő zihálását,
Karmának csikorgását.
Rakódon érzed leheletének bűzét,
Mégis a félelem dermeszt kővé,
Menekülnél, de nem mozdul lábad,
Biztos vagy benne: halál vár ma.
Jeges izzadtságcsepp folyik
Hátad közepén végig,
Szemeid előtt karikák ugrálnak,
Nem mersz lélegezni.
Tudod, hogy ott van, de nem látod,
Koromsötét most minden a világon,
Remeg a kéz és zihál a mellkas,
Menekülést csak az ébredést hozhat.