Megszólal ismét az ismerős szignál,
A hírözön beindul a képernyőn át,
Fotelba paszíroz az elektronnyaláb.
Izmom feszült, szemem üveges,
Áramlik belém a napi gyűlölet,
Tűz, vér, roncsok, lövések.
Fáj, ha nézem, de nem bírom nem nézni,
Villogó fények, hangok orrvérzésig,
Függő vagyok, ha nem kapom hiányzik.
Beleugrok fejest a nyúl üregébe,
Beszippant magába a hírek örvénye,
Pokoli tánc a kárhozat mélyére.
És végül megszólal a varázsszó,
Kiszakít végre a bűvös kábulatból:
Ennyit a hírekről ... és végül sport.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
