Tudom, te
Lágy érintésre vágysz,
Becéző ölelésre,
Érzelmes pillanatokra,
Varázsos szavakra,
Mindennapi kedvességre,
Pihe-puha menedékre,
Egy szál vörös rózsára,
Forró kávéra az ágyban,
Suttogva mosolygó ébresztésre,
Finom fürdőre mécsesek ölében.
Tőlem nem kapod meg!
Simogatnálak, de nem indul kezem,
Hozzád bújnék, de nem mozdul testem,
Szólnék hozzád, de a szó bennreked,
A kemény mag, itt belül, nem enged.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.