Csak öt percet kérek, pár pillanatot,
Kizárok magamból minden gondolatot,
Merengve nézem a felhők játékát,
Magamba szívom néma fák sóhaját.
Csak öt perc kell, utána rendben leszek,
Muszáj megállítani száguldó életem,
Leülni egy padra, lefeküdni a fűbe,
Belecsobbanni a nyugodt természetbe.
Elképzelni, hogy csak egyedül vagyok,
Suttogások vesznek körül és nem zajok,
Kiszakadni kicsit onnan, ahol vagyok,
Csendet keresek itt, a nagy színpadon.