Csak néhány perc, pár pillanat,
Elhalkul kicsit a forgatag,
Megállunk együtt az oltárnál,
Várjuk egy új élet csodáját.
Hisszük, hogy áldás száll le ránk,
Rózsává válik a mákvirág,
Szerelmünk lesz majd végtelen,
Holtomig fog majd két kezed.
A sötét horizont nem érdekel,
Tiéd lesz mostantól az életem,
Megmutatjuk a cudar világnak
Csak te vagy nekem és imádlak.
Tudom, hogy mindez káprázat,
Már ismerem ízét az almának,
Itt vagyok, mert ezt várják tőlem,
Könnyeimbe vész a szertartás vége.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.