Állok egy sorban,
Egy hosszú tömött sorban,
És várok nyugodtan.
Én vagyok a Mikulás.
Megtévesztő lehet
- ahogy most körbenézek -
Hogy mások is állnak
A sorban piros kabátban.
Úgy néznek ki, mint én,
A piros kucsmájukban,
Hosszú fehér szakállukkal,
De ők csak másolatok.
Én vagyok az igazi!
Csak néznek rám bambán,
Festett alufólia szemeikkel
És látom, hogy nem értik,
Nem fogják fel az igazat.
Én vagyok az igazi!!!
Nem tudom, hogy kerültem ide,
De indulok is, mennem kell,
Nekem küldetésem van,
Na cső, Isten veletek!
Hé, most meg hová mentek?
Maradjatok csak a sorban!
Ott a helye a másolatoknak!
Beképzelt hólyagok!
AZ IGAZI MIKULÁS ÉÉÉNNN VAGYOK!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.