Emlékszem még a színére,
Piros volt, nagyon piros,
Fekete műanyag nyergére,
Két támasztó kerekére.

Két lábammal löktem magam,
Estem hasra, estem hanyatt,
Száguldottam, mint a nagyok,
Én is majdnem felnőtt vagyok!

Elgurultam a sarokig,
Ott megálltam és megvártam
Míg anyu, apu utolérnek,
Karba öltve, lassan jöttek.

Én meg vártam, mentem volna
A járdán tovább, cél a sarok,
Berregtem és túráztattam
A nagyon piros motorom.

süti beállítások módosítása