Ezzel a Nagyúrral mindig csak a baj van
Mindent összejárkál a nagy bakancsával,
Nem becsüli semmire az ember munkáját,
Vinné el a fene ezt a császár szolgáját!
Úgy megy mint egy tank, dühösen, erősen,
A nyápic katonák meg rettegnek tőle,
De csak kapnám én a kezem közé egyszer
Megkapná tőlem nem egyszer, de kétszer!
Folyton az a sok vér a padlóra száradva,
És csak odavetik: Törölje fel, mama!
Tejfelesszájú kis paprikajancsik,
Megtanítnám őket kesztyűbe dudálni!
De megcsinálom, megcsinálom mindig,
Jól jön nekem ez a kis mellékes,
Sok az unoka és kevéske a nyugdíj,
Hó végén jól esik a cibereleves.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
