Egyre inkább érzem, milyen béna vagyok,
Átjár és eltapos, bármibe is fogok,
Egyszerűnek tűnik mindig előre, elsőre,
Örülök, ha nem rontom végleg a végére.
Apámat nézem, büszkén és tisztelve,
Tanácsát kérem, mielőtt elkezdem,
Ami nekem egy jó hetes probléma,
Az neki mindössze max egy fél óra.
Sokan visznek neki javítani valót,
Sokasodik a falióra a pince falon,
Szerszámokkal tele a műhely,
Egy szentély, s ő a pap benne.
Esztergál, forraszt, köt és old,
Az eredmény erősebb és jobb,
Mint amilyen az eredeti volt,
Ő az én interaktív súgóm.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
