Fénykép került kezembe minap,
Rajta fekete, loncsos kutya,
Porban fekve a gépbe néz,
Nem tudom, hová is tehetném.
Nem tudom nevét, színét, nemét,
Valakinek nagyon fontos lehetett,
Ha rászánt egy teljes fényképet,
Cakkos szegélyű fekete-fehéret.
Csak egy kutya, nem tűnik másnak,
De nem tudunk a valóságnak
Milyen volt az a szeglete,
Ami ezt a képet ihlette.
Pilanatkép a múlt porával borítva,
Kis rejtéllyel megszórva, porítva,
Része lett a semmivé vált időnek,
Egy darabka papírra kivetítve.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
