Fájnak a csontjaim,
Az öregség kínoz,
Foltokat látok csak
A fogam kicsorbult.

Nem tudom elkapni
A finom gazellát,
A dögöktől elzavarnak
A pimasz hiénák.

Belém mar a hajnal,
Porcikámban érzem,
Megöregszem lassan,
Ámde bölcsebb lettem.

Döntöttem! Mostantól,
Hízelegni kezdek,
Vakargassák nyugodtan
Kiéhezett testem.

Barátságok cica leszek,
Pitizni is fogok,
Csodámra fognak járni,
A kétlábú porontyok.

Imádni fognak engem,
Övék lesz nappalom,
Éjjelente egyet-egyet
Suttyomban elkapok.

A gyanú árnyékát
Szétdorombolom,
Ízletes csontjaik
Elropogtatom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.