Plazmatévé, okos telefon,
Kit érdekel már a régi vagyon,
Enyészetnek hagyva.

Gyorsan élünk, gyorsan fogyasztunk,
Évekre előre soha nem gondolunk,
Nem érdekel minket,

Ahogy a múltunk sem, a penészes,
Dohos pincék mélyére rejtett
Családi ezüst,

Mit szorgos munkával kellett
Kifényesíteni, tisztelettel övezni,
Főhelyre tenni,

Hogy kifejezze az állandóságot,
Az ünnepi ebédnél, vacsorákon:
Együvé tartozunk,

Elődök lenyomata benne őrződik,
A teríték állandó, a család változik,
Családi ezüst.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.