Mi lehet a sötétben,
Feneketlen mélységben,
Vizek súlyos mélyén?
Miért próbálunk egyre
Eljutni oda, lentre
Hol semmi nincs?
Legfeljebb az a kincs
Mit a képzelet hordott
Ezer földről össze.
Mégis nekivágnak ők,
A vissza nem térők,
Egyirányú utca.
Azzal, hogy ott maradnak
Itt fenn csak erőt adnak
Újabb száz másiknak,
Hisz lehet, hogy talán
Ott lenn, megtalálták,
Ezért nem tértek vissza!
Mi van, ha mégis igaz?
Ez motoszkál bennük,
Elveszett lelkek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.