Magányosan vágtat
Szürke, kesely lován,
Nyil zörög tegzében
Vére csatát kiált,
Szűkült szeme kutat
Keresi társait,
Farkasprém kabátja
Lengeti szárnyait.
Lova botlik egyszer
Macskakő lyukában,
Megáll itatni a
Duna kanyarában,
Értetlenül néz
Kirakat tükrébe,
Vágyik szíve vissza
Elveszett népére.
Kenyeret vesz ezüstér
Egy látványpékségből,
Lovát legelteti
Egy töltés tövéből,
Útnak indul ismét
Keresi a hazát,
Por lepi be nyomban
A patája nyomát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.