Várj, ne mondd ki, majd kitalálom!
Egy parafenoménnal állsz szemben!
Becsukja szemét, kinyujtja karját
Újjai kezén szanaszét merednek.
Megrázza néhányszor sötét üstőkét,
Mormog valamit, szinte beszélget,
Majd közli veled a hihetetlen tényt:
Meg akarod őt támogatni egy kisebb összeggel.
Ez hülye! Gondolod most magadban,
Ezt persze most ki tudná találni!
Ő csak mosolyog, hisz olyan poénos,
Hogy biztos kap majd érte valami !
Nesze ez a tiéd, csak szedd fel szépen!
Az úttestre köpök egy sistergőset,
Majd hátra sem nézve elmegyek:
Néha jólesik, ha paraszt lehetek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.