Csak hátrahúzom és elengedem,
Máris száguld a kicsi kocsim,
Végigsöpör a szőnyegen
S elnyeli őt a szekrény alja.
Bűvös dolog, apró csoda,
Hogy hátrahúzom és kész,
Magától megy, nézz csak oda!
Vajon mi a fene hajtja?
Nem hagy nyugodni, szétszedem,
Hirtelen szanaszét ugrik minden,
Egy kis zacskóba beleteszem,
Eldugom szépen az ágy mögé.
És ha kérdik: hol a kisautód?
Az a szép piros, lendkerekes?
Azt mondom, megvan még valahol,
De most várat építek a székláb köré!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.