Ez a nap is úgy kezdődött
Mint a többi sokezer,
De sokaknak volt az a reggel
Utolsó az életben.
Egy utazás, rutin ma már,
Ugyan mi is történhet?
Csak felszállunk és leszállunk,
Kuala Lumpur vár minket.
Volt egy perc, egy utolsó,
Amikor az idő elcsúszott,
Sikoly, vér és némaság,
És egy örök zuhanás.
Biztonságos a repülés
Mondják, de én kétkedem,
Ha baj van nincs esélyed
Fenn tízezer méteren.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr796523223
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2014.07.29. 19:57:23
Hát igen, amikor repülőn ültem, azért gondoltam, szép, szép, hogy a modern technika, de azért nem azért van ez a kényelem, kiszolgálás, rutin, hogy leplezzék ez k. veszélyes? Furcsáltam, mennyire remeg a szárny, dehát nem lehet merev, győzködtem magam. Az mondjuk nem jutott esezmbe, hogy egy hülye tízezer méter alulról ledurrant.