Rendőrautó szirénázást hallok
És már nyúlok is a gombhoz
Az ingemen, már majdnem eltépem
Mikor eszembe jut, most nem,
Most nem lehetek szupermen:
Mosásban a pólóm, az S-es.
Anélkül pedig nem hős a hős,
Csak valaki ismeretlen,
Kire senki nem emlékszik majd
És potyára hajthatom magam.
Még Batman-nak gondolnak!
Vehetnék persze másikat,
De az csak silány utánzat
Lenne, gyapjú meg nylon,
Nem bírná velem az iramot,
Pár perc alatt szétfoszlana,
S jól beégetném magam.
Inkább megvárom, míg elkészül,
Csak ki ne fakuljon végül,
Addig egy kicsit elnéző leszek,
Kicsit szabadságra megyek,
Különben szól a szakszervezet!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.