Van, amelyik miniben rebben elém,
Hamvasan fiatal, hosszú combokkal,
Magával húzza éhes tekintetem,
Vetkőztető, irigy pillantásomat.

Tudja, érzi, neki ez természetes,
Tudatában van bűvös hatalmának,
Olyan neki ez, mint a lélegzet,
Körülveszi őt, bármerre is megy.

Van, amelyik illatával csábít,
Gyomron vág, ha mögötte megyek,
Alattomban dolgozó afrodiziákum,
Évszázadok tudása egy kis üvegben.

Hormonhergelő szénhidrogének
Nyálkahártyámba furakodnak,
Csak ártatlan áldozat vagyok,
Egyszerű okozata az okozónak.

Csak provokálnak, provokálnak,
Nem hagynak nyugtot nekem,
Becsukom szemem, befogom orrom,
Hiába, mégsem menekülhetek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.