Tomboló szegénység
Szerencsére messze,
A világ túlsó végén
Több száz mérföldnyire.

Csontsovány gyerekek,
Legyek felhőjében,
Lufiszerű hassal,
Beteg tekintettel.

Látom a tévében,
Mégsem hiszem teljesen,
Valamit elronthattak
Arrafelé az emberek.

Messze van tőlem,
A fele sem igaz,
Manipulálnak velem,
Játszik a média.

A minap hirtelen
Találkoztam vele,
Ott állt előttem
Kábé öt méterre.

Ott állt előttem
A beteg tekintet,
Iszonyat látomása
Retinámba égett.

Bármit nézek azóta
Azt látom benne,
Összezavarta a
Kényelmes életem.

Üldöz a tekintet,
Nem hagy nyugodni,
Nem tudok tőle
Megszabadulni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.