Elmúlt a második,
Szomorúan nézzük,
Remegő kezünket
Fejfájára tesszük,
Könnyes szemünkkel
A múltba révedünk,
Elárvultan várjuk
Mire ébredünk.
Első után jött ő
Enyhíteni gyászunk,
Mellette aztán
Magunkra találtunk,
Reményt csempészett
Tépázott szívünkbe,
Új világot kaptunk
Kettes tebenned.
Hogy mi lesz most?
Tovább lépünk szépen,
Kettes megőrizzük
Emlékezetünkben,
A hármas lép majd
Elődje helyébe,
Ő vezet tovább
A homályos jövőbe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.