Jéghideg izzadtságba fürdő éjjelem
Szétfolyó, eltorzult rémálmok erdeje,
Fojtogat a féktelen tomboló képzelet,
Szörnyűség burkolja sötétbe lelkemet.
Még tart a sötétség, még tart a félelem,
Szívesen ébrednék, de még nem lehet.
A vérszomjas éjszaka magába visszahúz,
Mocsárként rámborul, innen nincs kiút.
Eltorzult lelkek, gonosz árnyképek
Üldöznek végig egy halott vidéken,
Őrülten rohannék, de nem visz a lábam,
A borzalom mögöttem lihegve vágtat.
Csörög az óra, megkönyörül rajtam,
Fülsértő hangja a rémeket zavarja,
Elmossa a valóság a képzelt világot,
Az idő örvényéből kiutat találok.
Rímfaragó
Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör Rímfaragó Műhelye
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
