Csak áll a sarkon
Nem tudni mióta,
Talán vár valamire,
Vagy csak idióta,
Nem tudom.
Szívja cigijeit
Sorban, egymás után,
Néha furcsán körbenéz,
Majd elindul sután.
Pár lépés tesz csak,
Körbenéz, megfordul,
Visszatér a sarokra,
Magában felmordul.
Csak áll ott és vár
Már órák óta
Lehet, hogy mégiscsak
Egy idióta?
És én csak nézem őt,
Erről a kopott padról,
Várok valakire, hogy
Jöjjön, talán nyugatról,
De nem jön.
Csak várok és közben
A pacákot lesem,
Várok, bár inkább valahol
Máshol lenne helyem.
De maradok, kíváncsi vagyok,
Kire vár az a krapek
Ott a túloldalon,
Utána majd hazamegyek.
...
Csak áll a sarkon
Nem tudni mióta,
A másik pedig a padon,
Az előzőt bámulja.
Nem tudom, kik ezek,
Mi lesz a folytatás,
Az erkélyről lesem,
Mi ez a bolondság.
Az egyik járkál,
A másik őt lesi,
Az elsőt ez láthatóan
Nagyon idegesíti,
De nem megy el.
Fura egy látvány,
Már lassan dél lesz,
Főzni kellene,
Estére rántott hús lesz,
De nem merem itthagyni
Ezt a két alakot,
Kíváncsi vagyok
Az okát tudni akarom
Miért állnak és ülnek
Ők ketten ott lent
A kopár, kihalt téren
Már órák óta.
...
Fura egy tér ez,
Egy bizar színpad,
Ahol most valaki
Valamilyen előadást tart.
Adott egy ideges pacák
Ott, a sárga sarkon,
Adott egy másik is
A szemközti padon,
És adott egy harmadik
Nő fenn az erkélyen,
Láthatóan mind
Egymásra néznek,
Összetartoznak.
Vajon mi lehet ez?
Szerelmi háromszög?
Az egyik arra vár, hogy
A másik elköszön?
Dráma!
Most már megvárom a
Történet végét,
Egy pár órát
Biztosan megér.
...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.