Sár és homok, száraz fűszál,
Könny és mocsok tapadt már rá,
De csak megy és megy előre
Magányosan az ismeretlenbe.
Követi sorsának kusza fonalát
Hegyeken, patakon, bokrokon át
Csillogóan vagy koszba bújva
Indul el útjára napról napra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr914986080
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2012.12.31. 18:00:23
Ügyes, képszerű, ősi keleti bölcsesség egy posztmodern alkatrészről: ez a ketőség tetszik benne.