Emlékszem még az időkre,
Amikor narancsot és banánt
Csak ritkán láttunk, elvétve,
Karácsony környékén, főleg.
Ha érkezett egy szállítmány
Beindult a bevált riadólánc,
Egy óra múlva mindenki tudta,
Hogy hol kell beállni a sorba.
Narancs! Narancs! Narancs!
A kötelezően napi parancs
Hangzott fel minden konyhában,
Tegyük a szerencsénk próbára!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr8012161087
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.