Intőn az égre mutató
Baljós fekete torony.
Sötétbe mártott tégláin
Egy tűzvész nyomát viseli.
Évszázadok peregnek róla
A lábánál ülő szurdokba,
Néma lelkek gubbasztanak,
Vízköpőként nyomasztanak.
Éjszakánként nem nyughatott,
Rémeket látott és alkotott,
Fénykora rég elmúlt már,
Sötétben készül és vár.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr5912910162
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2017.10.07. 08:28:26
impresszív