Nappali sápadt fény végtelen unalommal,
Elátkozom miatta ezerszer a hajnalt,
Nem akarom látni kiürült életem,
Nem akarlak látni téged sem, kedvesem.
Percek vánszorognak, az éjszaka közeleg,
Ez az én világom, ilyenkor ébredek,
Táncolni akarok, már mozdul a lábam,
Fejemben zene lüktet, karomba zárlak!
Pusztuljon a valóság, nem érdekel,
Szívom magamba a villogó fényeket,
Dübörög a ritmus, a gyomromban érzem,
Szoríts magadhoz, ez nekem az élet!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.