Egy egyszerű pillanat
Mi retinámba égett,
Egy könnyű másodperc
És örökre vége,
Be nem fejezett mozdulat,
Megkezdett nevetés,
Egy tétova búcsúcsók
A vonat lépcsőjén.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://neagle.blog.hu/api/trackback/id/tr765026722
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2013.01.22. 22:55:28
Ez olyan vers, mint amikor valaki megtanult vezetni és nem érzi a korlátait. Azaz, van benne költőiség bőven, de kicsit nagyon vers akar lenni.